Adlert megformálő színésznőnkkel, Rachel McAdamsszel annyi minden történt az elmúlt hetekben, hogy most már bűn lenne, ha egy bejegyzést nem szánnék rá. Megkísérelem a lehetetlent és megpróbálom összefoglalni mi történt mostanság a kanadai sztárral:

Rachel filmje a The Vow avagy magyar címén a Fogadalom most debütált Los Angelesben, ahol természetesen a színésznő is jelen volt, így egy rakat képpel szolgálhatok nektek:

A debütáló filmjéből kifolyólag sok-sok showban megjelent az elmúlt hetekben, melyek valamennyike a netre is felkerültek videó vagy képek formájában:

- This Morning show:

- BBC Radio 1:

- Access Hollywood:

- Színfalak mögötti interjú:

- KISS FM Radio interjú:

- Jack the movie guy interjú:

- E-Online! interjú:

- Good Morning America:

- Live with Kelly! show:

Újságok is sokat cikkeztek mostanság róla, így a:

- Glamour februári száma:

- Stella Magazine:

A B-roll videókat, photocallokat, TV spotokat, film jeleneteket és további interjúkat majd holnap hozom, addig is van miből szemezgetnetek.

Az Éjfélkor Párizsban szinte maradéktalanul szerethető, kedves, ráadásul gyönyörű helyeken forgatott film. Legjobb eredeti forgatókönyv, rendezés, film, valamint művészi koncepció – ilyen jelölések nem járnak akármiért.

Egy a baj csak, bár ez talán ízlés kérdése: a férfi főszerep Owen Wilsonnak jutott, akinek – jobb szót nem találok – nyafka affektálása komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy elrontsa a filmélményt. Hogy ez miért nem sikerül neki? Erről szól Oscar-esélyeket latolgató sorozatunk újabb cikke.

Woody Allen több filmet is zsúfolt egy filmbe, ráadásul kilencven percben, nagyszerű színészekkel, mindenképpen le a kalappal előtte. Az Éjfélkor Párizsban először is szerelmi vallomás, óda a francia fővároshoz. A képek és zenék – főként az első néhány perc – még azt is Párizs-imádóvá varázsolhatják, aki egyébként nem rajong a városért. Azután klasszikus szerelmi történet is a sztori, melyben a Franciaországba érkező Gil (Wilson) barátnője, Inez (Rachel McAdams) apjának üzleti elfoglaltságát köti össze egy kiruccanással álmai városába.

A forgatókönyvíróból íróvá alakulni vágyó férfi szívesen a városba is költözne, míg Inest csak Malibu érdekli – ebben a helyzetben találkozik Gil egy lánnyal, Adrianával (Marion Cotillard), a körülmények azonban meglehetősen bizarrak. Van ugyanis még egy film elrejtve a történetben – Gil minden éjfélkor beszáll egy autóba, amely egyenest a húszas évek Párizsába repíti őt. Hemingway, Fitzgerald, Picasso, Dalí, Bunuel és a többiek veszik őt ott pártfogásukba, hogy segítsék íróvá válása útján.

Az Éjfélkor Párizsban lehet bolondos fantáziavilágban játszódó történetként értelmezni, de felfoghatjuk úgy is, Gillel éjszakánként agya űz bizarr játékot – a saját határait feszegető forgatókönyvíró az általa aranykornak képzelt húszas évekbe menekül a valóság elöl. Szerencsére nem is kell eldöntenünk, mi hogy látjuk ezt a filmben, mert akkor is élvezhetjük azt, ha nem akarjuk mindenáron megfejteni.

Az időutazást kicsit másképp értelmező Woody Allen-film Párizs szerelmesei mellett azok kedvence is lehet, akik szeretik az olyan történeteket, melyeknek többféle megoldása létezik. Egyetlen kategóriában sem lenne meglepetés az Oscar ennek a filmnek.

Sherlock Holmes újra itt van! Nem egyedül. Elmaradhatatlan segítője, Dr. John Watson is szolgálatra jelentkezik, kit élcelődéssel fogad a kávén, pipadohányon és kokacserjén élő tudós-harcos vasember: „Húzzak hozzá hasonlóan divatjamúlt egyenruhát, kiegészítve egy kötött sállal, ami nyilvánvalóan a menyasszonya egyik zsengéje?” Na, azt már nem.

Szimatol. Persze. „Kérdés: vajon egy indiai gyapotkirály botrányát, egy kínai ópiumkereskedő halálát, bécsi és strasbourgi bombákat, egy amerikai acélmágnás elhunytát mi kötheti össze?” Nos, a dioráma szerint James Moriarty professzor. „Matematikus zseni, ünnepelt szerző és oktató, cambridge-i bokszbajnok és miniszterelnökök barátja.” Bizonyítékkal is alá tudja támasztani az állítását? Hajjaj!

„Ez egy játék, barátom, egy sötét játék.” Izgalom, mánia, extázis, pszichózis. Meg kell állítani a becstelent, mielőtt gonoszsága fortissimóba fordul. Sir Arthur Conan Doyle mesterdetektívje le fogja leplezni. Vagy ilyesmi. Majd elválik.

„A bűnei keltette undorral csak az ügyességének kijáró csodálata vetekszik.” Méltó ellenfél. Bűnlajstroma: „az anarchisták bombáival egymás ellen fordította az európai nemzeteket. Öt különböző álnév alatt pénzzel, trükkel vagy vérrel befolyást szerzett az iparban, de ügyelt rá, hogy ne azonosíthassák. Gyapot, ópium, acél, hagyományos és vegyi fegyverek, és mindezt egy héten belül szétküldi az Öreg Kontinensen. A gránáttól a kötszerig mindent árul. A készletet felhalmozta, hát most keresletet csinál... Világháborút.”

Dupla csavar: keressük ellentétét! „A természetes gesztusok hiányát, a színészt, akinek figyelmét úgy leköti a játék, hogy az átmenetileg képtelenné teszi spontán reagálásra...” Robert Downey Jr.! A folytatásos forgatás fenegyereke, aki ezúttal sem vall szégyent. De ki táncolt a mellkasán?! Nem hóka kisasszonyok (Rachel McAdams, Noomi Rapace), hanem Jude Law! Egyre közelebb kerül jóakarójához. Még gyász-nászútját is feladná érte, s a tegnap világában is egyre otthonosabban mozog. Parádés párosukra Guy Ritchie rendező rúgta a port, aki hullámhegyek hátán, hatalmas lendülettel mérte a ramazurit. Az egyébként fantomszerű szaktekintély (Jared Harris) misztikumának gondatlan kezelése és Mycroft (Stephen Fry) kijátszása pontlevonással jár, és azt sem tudom, stílusát hová lehetne még fokozni. Ismételgetett vizuális módszerei, kirívó körítései már kevésbé hatnak bravúrosan. Korrajza viszont ínyemre való.

Végre hivatalos képeken is láthatjuk A Bosszúállókat, azaz a The Avengers nevű szuperhős csapatot, igaz egyelőre zömük csak civilben mutatkozik a fotókon, s a Thor-rajongók is hoppon maradnak.

Filmes magazinokban már láthattunk korábban hivatalos forrásokból származó képeket A Bosszúállókhoz (The Avengers), de első kézből most láthatunk hivatalos, promóciós fotókat, köszönhetően a marvel.com-nak. A képeken Samuel L. Jackson (Nick Fury), Jeremy Renner (Sólyomszem), Scarlett Johansson (Fekete Özvegy), Mark Ruffalo (Hulk), Robert Downey Jr. (Vasember) és Chris Evans (Amerika kapitány) látható.

 

Amerikában május negyedikén, nálunk viszont már április 26-án bemutatásra kerül a Joss Whedon által rendezett szuperhősös film. Érdekes lesz látni, hogy a képregényes íróként hatalmas sikereket arató Whedon (elég a The Astonishing X-Men-sorozatra gondolni, mely az egyik legolvasottabb volt Whedon idejében, azóta viszont töredékére csökkent a tábora) miképpen oldja meg a szuperhősös műfaj egyik legnehezebb válfaját, a csapat műfajt, mely könnyen félresiklik, ha az arányokat nem találják el.

 

És íme egy vadiúj sneak peek a filmből:

Nem sokkal azt követően, hogy a CBS bejelentette, Elementary címen sorozatot forgat Sherlock Holmes kalandjaiból, a BBC jelezte, hogy a modern Sherlock az ő ötletük, és készek perre menni szellemi termékük megvédéséért. A helyzet nem ennyire egyszerű, mert korántsem egyértelmű, ki birtokolja a történetek jogait, és milyen mértékben.

A BBC perrel fenyegei az amerikai CBS-t, mert ők is szeretnének egy sorozatot forgatni Sherlock Holmesról. Vajon az angol detektív ugyanúgy a kulturális közkincs része, mint Hamlet és Drakula? A The Hollywood Reporter két dolognak is igyekezett utánajárni: milyen esetben lehet jogos a BBC követelése, illetve valóban szabadon felhasználhatók Arthur Conan Doyle 19. században született regényhősének és Watson doktor nevű segítőjének történetei, vagy sem. A híres detektívről készült utolsó Doyle-történet 1927-ben látott napvilágot, tehát 84 évvel ezelőtt. A berni konvenció kimondja, hogy az irodalmi művek esetében azok a szerző halála után minimum ötven, de legtöbb esetben 70 évig jogvédelmet élveznek, szabad felhasználásuk nem engedélyezett. Sir Arthur Conan Doyle 1930-ban halt meg, művei tehát nem tartoznak a védett kategóriába - legalábbis elméletileg.

Tévévita

A BBC és a Sherlock című sorozatot gyártó Hartswood Films 2010 óta két nagyon rövid, mindössze hat epizódot felölelő évadot forgatott a napjainkba áthelyezett történetből. A modern Sherlock már nem drogos, hanem éppen leszokóban van a dohányzásról (ezért nikotintapasszal üti magát), intelligenciája és zseniális elméje változatlanul megvan, csak mostanában mobiltelefonok és más kütyük segítségével nyomoz. A sorozat harmadik, szintén három epizódból álló évadát nem sokkal azelőtt jelentették be, hogy a CBS előállt volna az Elementary címre keresztelt verzió tervével, amiről csak annyit lehet tudni egyelőre, hogy napjainkban játszódik New Yorkban, ahol Sherlock Holmes és Watson doktor titokzatos bűncselekményeket derít fel.

Eddig a nyilatkozat, ennek alapján írta az Independent brit napilap, hogy a BBC és a stúdió akár perre is kész, ha az amerikaiak tényleg elkészítik a sorozatot, amit többek között Sarah Timberman, a Felejthetetlen című krimisorozat írója készít majd. A pernek viszont nem biztos, hogy van értelme, mivel Doyle művei bizonyos szempontból a public domain, azaz közkincs kategóriába tartoznak, legalábbis a briteknél. Az amerikaiaknál azonban nem ugyanolyan törvények védik a szellemi termékeket, így fordulhat elő, hogy egyetlen novelláskötet, az 1927-ben kiadott The Case Book of Sherlock Holmes (Sherlock Holmes esetnaplója) az USA-ban csak 2023-ben lesz szabadon felhasználható, így a BBC követelése a felszínen jogosnak tűnik.

Mit lehet levédeni?

Igaz, hogy Sir Arthur Conan Doyle jogvédett öröksége jelenleg egy novelláskötetből áll, de könnyen elképzelhető, hogy ennek alapján nyerhet pert a BBC. Több, szerzői joggal (is) foglalkozó amerikai blogon és weboldalon heves viták zajlanak a mai napig, hogy egy kötet elegendő-e arra, hogy jogvédelmet biztosítson egy közkinccsé vált karakternek. Egy ötletet (kalapos nyomozó orvos barátjával ügyeket old meg) eleve nem lehet levédeni és ugyanez vonatkozik a karakterre magára - ha egyszer a közkincs része, akkor az is marad, elméletileg akár a következő James Bond-filmben is lehetne egy Sherlock Holmes nevű szereplő. A karakter jellegzetességei azonban már más lapra tartoznak.

Egy 2011 júniusi bírósági döntés értelmében a karakterek azon jellegzetességei, amiket csak a karaktereket szerepetető filmek megtekintése után lehet a névvel/szereplővel összekapcsolni, jogvédett tartalomnak minősülnek. A pert, amiben ezt a határozatot hozták, a Warner Brothers stúdió indította egy cég ellen, ami klasszikus moziplakátokat vásárolt meg, majd azokról kimásolta a szereplők arcát, például Clark Gable-ét (Elfújta a szél), majd azt pólókra nyomtatva árulta. A bíróság szerint Gable jellegzetes arca a film szerves része, így arra nem vonatkozik a szabad felhasználás (a mozgóképek jogai soha nem járnak le, a nyomtatott reklámanyagoké viszont 70 év eltelte után igen).

Ez a döntés precedensértékű lehetne, így ha az amerikai Sherlock-sorozatban a főszereplő mobiltelefonok, sms és GPS segítségével nyomoz, a BBC perelhet szerzői jogok megsértése miatt. Ha viszont ezek közül már csak egy jellegzetességet (például a mobiltelefont) tartanak meg, és mondjuk az amerikai verzió szerint Watson sem Afganisztánban, hanem Irakban sebesült meg, akkor a BBC hiába meg bíróságra, nem fognak foglalkozni az üggyel.

Ezt a Warner Bros., Superman karakterének tulajdonosa a nyolcvanas években tanulta meg saját bőrén, amikor beperelték az ABC egyik sorozatát, mondván annak főszereplője Superman nyúlása. A bíróság megvizsgálta a The Greatest American Hero című sorozat főszereplőjét, és arra jutott, hogy ugyan valóban vannak átfedések a két karakter között, de a sorozat megtekintése során senki nem mondaná azt, hogy annak főszereplője maga Superman. “Az, hogy valakinek a látványa egy jogvédett karakterre emlékeztet, az még nem egyenlő azzal, hogy a két karakter megegyezne, márpedig a jogsértés csak abban az esetben valósul meg, ha ez így történik.”

A magyar Sherlock

A magyar mozikban most is látható egy ifjúsági film, aminek címében szerepel Sherlock Holmes neve. Bernáth Zsolt rendező megkeresésünkre elmondta, hogy mivel előző filmjét (Illúziók) szerzői jogi okok miatt nem tudta bemutatni, óvatosak voltak a Sherlock Holmes nevében című magyar ifjúsági film készítésénél: csak a Sherlock Holmes név használati jogát kellett megszerezniük, ami - mint mondta - nem is volt bonyolult. Hivatalos jogi útja van, és a whiskeytől dohányon át a filmekig minden, ami Sherlock Holmes, az egy cégnek fizet jogdíjat. "A Sir Arthur Conan Doyle Literary Estate a Sherlock Holmes-örökség jogtulajdonos cége, őket kerestük meg hivatalosan. Náluk van a levédve minden: márkanév, karakternevek, történetek, filmjogok” - sorolta a rendező-forgatókönyvíró a jogi hátteret.

A történetet nem vették meg, hisz saját sztorit írtak a filmhez Kis-Szabó Márkkal közösen. A Dunaújvárosban forgatott filmben egyébként két kisfiú nyomoz zombikká változott fiatalok után.  "Csak a Holmes és Watson nevek használatát kértük, bár azok is csak becenévként jelentek meg, a két kisfiú egymást szólítja Holmesnak és Watsonnak. Külön megállapodás volt, hogy a márkanevet a főcímben használhattuk" - mondta még a filmről. A jogdíj árát nem árulhatta el, de mivel 20 millió forintos volt az egész film költségvetése, nem lehetett túl magas.

Ilyen az EU

Az EU-n belül érvényes általános szerzői jogok a berni konvenciót követik, azaz a védelmi idő a szerző halálától számított 70 év, ezt követően a védettség lejár, és a művek szabadon felhasználhatók lesznek, hiszen átkerülnek a közkincs kategóriába. Ez nem azt jelenti, hogy onnantól kezdve bárki állíthatja, hogy ő írta a Sátán kutyáját, viszont senkitől nem kell engedélyt kérnie, ha filmet akar belőle forgatni, legalábbis elméletileg.  A gyakorlatban azonban az egyes tagállamok olyan rendelkezéseket hoznak a szerzői jog védelmével kapcsolatban, amilyet csak akarnak.

A Bernáth Zsolt említette Sir Arthur Conan Doyle Literary Estate nevű cég tulajdonjogai többszörösen is vitatottak a mai napig. Még az is elképzelhető, hogy a filmesek egy olyan cégnek fizettek a jogokért, aminek semmilyen hatásköre nem volt a pénz beszedésére.

Végre valahára ismételten nálam van a gépem, minden adatommal együtt, úgyhogy újra tudok hozni nektek híreket és frisseket. Ígérem, holnap pótolom az elmaradt híreimet, de most csak egy cikkel jönnék, mely megerősíti pár napja írt kis bejegyzésemet, miszerint Guy Ritchie (rendező) már leszerződött egy harmadik Holmes filmre:

"A legfrissebb értesülések szerint Guy Ritchie az Árnyjáték után most leszerződött a harmadik Sherlock Holmes filmre.

A 43 éves rendező nagyon szeretné folytatni a detektív történetet Robert Downey Jr. és Jude Law színészekkel, s a terv az, hogy a harmadik részt már Hollywoodban fogja leforgatni. A bennfentesek szerint a nemrég apává lett Downey Jr. jól fogadta a hírt.

"Guy imádta forgatni a filmet, és remekül kijött mindenkivel. Robert idén az ideje nagy részét Amerikában fogja tölteni, így ő jobban örülne egy amerikai forgatási helyszínnek."

Robert Downey Jr. mindazok mellett vállalná a filmet, hogy egy Sherlock Holmes kutató szerint túl lazán kezelte a legendás detektív figuráját. A Sherlock Holmes: Árnyjáték című folytatás forgatásán állandóan jelen volt egy szakember, aki felügyelte, hogy hűek maradjanak a filmesek a regény által meghatározott fő vonalakhoz."

Nos a gépem szervízben van, úgyhogy most öcsém gépéről írok, így csak a legfontosabb hírekre összpontosítok - ami pedig az, hogy a Sherlock Holmes: A Game of Shadows jelölve lett a 2012-es Virgin Media Movie Awardson Legjobb Akció film kategóriában, ahol a nézők voksolhatnak kedvenceikre, s nagy örömünkre, a Guy Ritchie-féle mozifilm vezet (bár nyomában ott van a Majmok Bolygója: Lázadás című film is, de mire vagyunk mi, erősítsük meg a Sherlock Holmes 2. vezetését). A szavazáshoz kattintsatok a képre:

Ezen kívül jelölve lett Legjobb Film kategóriában Mark Strong (Blackwood) Tinker, Tailor, Soldier, Spy azaz Suszter, Szabó, Baka, Kém című filmje, valamint Eddie Marsan (Lestrade) Tyrannosaur filmje. A 2012-ben Legjobban Várt Filmek kategóriájában feltűnik a The Avengers, azaz a Bosszúállók (Vasemberes ikonnal), mondanom sem kell, hogy Robert Downey Jr. (Holmes) egyik filmje, valamint Noomi Rapace (Sim) Prometheus újabb feldolgozása. A Suszter, Szabó, Baka, Kém és a Tyrannosaur a Legjobb Dráma kategóriában is feltűnik. A Legjobb Családi Film kategóriában ott van Jude Law (Watson) Hugo filmje. És végül a Legjobb Gonosztevő kategóriában Eddie Marsan (Lestrade) is feltűnik a Tyrannosaurban megformált James karaktere végett. Szavazzatok minél többen!

Ilyen az én szerencsém... szünetem van, nem kell tanulni, foglalkozhatnék az oldalaimmal és egy héttel a suli előtt bedöglik a gépem. Ráadásul pont akkor, mikor megtaláltam a Sherlock Holmes: A Game of Shadows DVD és Bluray megjelenésének időpontját. Az Amazonon már előrendelhető is, és az oldal szerint május 14.-én fog debütálni. Hogy Magyarországon mikor jelenik meg a boltok polcain, az még kérdés, de várhatóan egy nappal később, május 15.-e lesz ez a nap.

Mikor még meg se jelent az első Sherlock Holmes film, már akkor keringtek a pletykák, miszerint Guy Ritchie, a rendező és persze vele karöltve a Warner Bros., a Village Roadshow, a Silver Pictures Production és a Wigram Production trilógiában gondolkodik és garantáltan nem áll meg az első film után. Nos, ez egy igen merész kijelentés volt anno, hiszen senki sem láthatta a jövőt, senki sem garantálhatta, hogy Guy Ritchie hullámzó karrierjének ez lesz az újabb csúcsa. A rendezőnek mégis bejött, s most már a második rész is arat a mozikban.

Igen arat, ezt senki sem tagadhatja. Bár a premier dátum nem lett épp a legjobban megválasztva (mivel december 16.-án debütált az Alvin és a mókusok 3. része valamint a Mission Impossible 4. része), a kezdést leszámítva a mai napig kitartóan gyűjti a bevételeket. Elég csak a magyarországi mozikat nézni, hiszen három héttel a hazai premier után is képes megtölteni egy-egy teljes termet a film. A Box Office jelenleg 440 millió dollárt jegyez világszinten az adatbázisában, de fontos megemlítenem, hogy rengeteg tengeren inneni ország adata rég volt frissítve, valamint sok nagyobb országban mostanában vagy még nem is került a mozikba az Árnyjáték című rész (lásd pl Franciaország vagy Kína). Így még könnyen túl is szárnyalhatja az első részt (amit a nem túl fényes kezdés után senki sem hinne - de azt se hitték volna, hogy akár megközelíti).

És a minap megannyi cikk árasztotta el az internetet, miszerint Guy Ritchie már be is nyújtotta papírjait egy harmadik rész leforgatásának igényére. Sőt mi több! Már az is "kiszivárgott", hogy ezúttal maguk mögött hagynák London megszokott utcáit és inkább a tengeren túl, így Hollywoodban forgatnának főként. Mielőtt még bárki feldöntené monitorját mérgében, amiért "még kevésbé Holmesos" filmet forgatnak, nincs ilyesmiről szó, hiszen nem csak Ritchie, de Robert Downey Jr. és Jude Law is oda vannak az angol városért. Ennek több kényelmi oka van, mint például az, hogy Downey felesége Susan terhes, hamarosan világra hozza első közös kisfiúkat és emiatt a főszereplőt alakító színész nem tud és nem is akar hosszútávon távol maradni családjától. Ezt megérthetjük.

Bár hivatalos helyen még mindig nem láttam feltűntetve a harmadik részt, már korábban is derültek ki kulisszatitkok, így például emlékezhettek arra is, hogy Drew Pearce-t már felkérték a franchise következő rész forgatókönyvének megírására. Pearce-t emellett a Vasember 3. részének forgatókönyvírójaként is elkönyvelhetjük, így kapásból két filmen is dolgozhat Downey oldalán.

Már csak egy kérdés maradt: mikor jön a harmadik Holmes film? Nos, erre egyenlőre nem tudok választ adni, de ha az első és második rész forgatási és köztük eltelt idejét tekintjük, akkor legkorábban 2013-2014-ben debütálhatna.

Rupert Murdoch médiamágnás kiadótársasága, a News International 36 embernek fizetett kárérítést illegális lehallgatás miatt.

Összesen 645 ezer fontot (772 ezer euró) adott 36 embernek. Közéjük tartozik Jude Law, Ashley Cole focista, Dannii Minogue ausztrál énekesnő.

A 39 éves Law, akit a Tehetséges Mr. Ripley (1999), Hideghegy (2003) és a Sherlock Holmes (2009) című filmekben is láthatott a nagyközönség, 130 ezer fontot (156 ezer euró) kapott. A színész közleményében kijelentette, hogy nála nem a pénzről volt szó. Véleménye szerint csak biztos akart lenni abban, hogy mi vezetett a botrányos lehallgatáshoz, mely a 168 éves News of The World hetilap megszűnéséhez vezetett. „Ez az eset számomra nem a pénzről szólt. Meg kellett védenem magam és tudni akartam, mi történt. Ezzel tartoztam a barátaimnak, a  családomnak és természetesen saját magamnak is.” – mondta. Amikor még nem tudott a News of the Wolrd és a The Sun lehallgatási botrányáról, amiatt aggódott, hogy kiderülnek információk a barátairól és a családjáról. „Kicseréltem a telefonszámomat, a házamból eltávolították a lehallgató készülékeket, ám ennek ellenére továbbra is megjelentek hírek rólam a lapokban. Kezdtem kételkedni a hozzám közelálló személyekben” – vallott őszintén a színész.

A News International Társaság igyekezett minél magasabb összeggel kárpótolni az áldozatokat, hogy elkerülje a bírósági pereket. Kártérítést adott többek között a volt brit miniszterelnöknek, John Prescottnak, Jude Law volt feleségének, Sadie Frostnak és asszisztensének, emellett Charlotte Church énekesnő volt férjének is. Tavaly több ezer fontot kapott Sienna Miller brit színésznő és Diana hercegnő egykori szeretője, James Hewitt. A meggyilkolt Milly Dowler tinilány családját 2 millió fonttal (2,4 millió euró) igyekeztek kárpótolni, s Rupert Murdoch 1 millió fontot (1,2 millió euró) adományozott azoknak a szervezeteknek, melyeket a lány hozzátartozó választottak ki.

A Murdochnak dolgozó újságírók 4 ezer telefont hallgattak le, ezért lehetséges, hogy rendőröknek is fizettek az információkért. A botrány nagy felháborodást keltett, az ügyben megszólalt a kormány is, mely hirdetési felületet bérelt a hetilapban. David Cameron brit  miniszterelnök azzal bízta meg Brian Henry Leveson bírót, hogy vezesse a lehallgatással kapcsolatos ügyet, mely megsértette az újságírói etikát. A rendőrség jó pár embert őrizetbe vett, köztük van Andy Coulson, a News of the World volt szerkesztője és Rebekah Brooks, a miniszterelnök egykori médiatanácsadója és a News International egykori vezérigazgatója.

A lehallgatási botrány, melyben lehallgatták elhunyt brit katonák hozzátartozóit is, kerékbe törte Paul Johnson, legfelsőbb rendőrségi vezető karrierjét is.